Fiatalok és a múzeum – módszertani szakmai nap
A Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK), a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Georgikon Majortörténeti Kiállítóhelye, valamint a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága közös szervezésében megvalósult szakmai és módszertani napon harminc múzeumi és közművelődési szakember gyűlt össze, hogy megossza tapasztalatait a „Fiatalok és a múzeum” témakörben.
A muzeális intézmények képviselői jógyakorlataikon keresztül mutatták be a fiatalok szerepét a múzeumi életben, valamint a számukra kínált programokat, lehetőségeket és múzeumpedagógiai megoldásokat.
A rendezvény elején Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója köszöntőjében emlékeztette a résztvevőket arra, hogy a mostani szakmai nap tematikusan folytatása a 2024 tavaszán, a keszthelyi Festetics-kastélyban megrendezett „Játszani is engedd…” című módszertani napnak, amely a gyermekmúzeumok és gyermekkiállítások jógyakorlataira fókuszált. Kiemelte, hogy napjaink egyik legnagyobb kihívása a múzeumok számára: hogyan tudják megszólítani és bevonzani a fiatalokat – elsősorban a középiskolásokat és fiatal felnőtteket – a múzeumi térbe.
Pacsika Márton, a MOKK tartalomfejlesztési osztályvezetője előadása elején hangsúlyozta, milyen fontos feladat a múzeumi nem látogatók – elsősorban a fiatalok – bevonzása. Ismertette a hazai látogatói statisztikák alakulását, melyek szerint főként az idősebb korosztály látogat múzeumba, míg a fiatalok és fiatal felnőttek kevésbé aktívak ezen a téren. Külföldi példákon keresztül bemutatta, hogy más országok múzeumai milyen eszközökkel – például a közösségépítés erejével – képesek megszólítani és bevonni a fiatal generációt a múzeumi életbe.
Rajnai Virág Éva, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely múzeumvezetője bemutatta, hogyan alakult ki intézményükben egy önkéntes fiatalokból álló közösség: a korábban táborozó gyerekek közül többen évről évre visszatérnek, és aktívan segítenek a múzeumi rendezvényeken, programokon.
Dr. Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója váratlan elfoglaltsága miatt előadását Havasi Bálint tolmácsolta a résztvevőknek. Az elhangzottakban hangsúlyos szerepet kapott a fiatal kutatók támogatása, különösen a versenyekre való felkészítésük, valamint a múzeum közösségformáló tevékenysége. Havasi Bálint emellett röviden bemutatta a középiskolásokat megszólító „Mi városunk másképp” című projektet is, amelyben a Thúry György Múzeum a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnáziummal és Közgazdasági Szakközépiskolával működött együtt.
Oszkai Réka, a Kisfaludy Sándor Művelődési Központ és Emlékház vezetője bemutatta Sümeg értékmegőrzésre, közösségépítésre és fiatalok bevonására irányuló jógyakorlatait. Kiemelte az Értékek Klubja, a Fotóklub és az Érték-Társ kezdeményezést, amelyek keretein belül a fiatalok aktívan bekapcsolódhatnak a helyi közösségi és kulturális életbe.
Holló Csilla, a Mindszentyneum kiállítási demonstrátora elmondta, hogy az intézménybe sok fiatal látogat el a műveltségi vetélkedők, a rendhagyó történelemórák, valamint a félévente megújuló tematikájú szabadulószoba révén, amely különösen népszerű a fiatalok körében.
Dr. Décsey Sándor, a Wass Albert Könyvtár és Múzeum igazgatója előadásában hangsúlyozta a Múzeumbarát Diákkör jelentőségét, különösen a pályaválasztásra gyakorolt pozitív hatását. Hozzátette, hogy a hagyományos múzeumpedagógiai foglalkozások látogatottsága a Covid–19 járvány óta visszaesett. Ennek ellensúlyozására bőröndmúzeumi programokat és nyári túratáborokat szerveznek, hogy újra megszólítsák a fiatalabb korosztályt.
Németh-Gotthárd Gréta, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy az intézmény a szervezett diákcsoportok és osztálykirándulások mellett a környezetvédelmi világnapokhoz kapcsolódó témanapokkal és rajzpályázatokkal is igyekszik megszólítani a fiatalokat. Az iskolai közösségi szolgálatot teljesítő diákok (IKSZ) aktívan bekapcsolódnak a múzeumi tevékenységekbe – többek között az ő segítségükkel újították fel egy terepasztalt is.
Kurucz Olga, a Balatoni Múzeum művelődésszervező munkatársa és Bonnyai Ágnes, a ZSZC Keszthelyi Közgazdasági Technikum szakmai oktatója az idén tavasszal indult közös kezdeményezésüket mutatták be. A program keretében a diákok a múzeum szakmai támogatásával betekintést nyerhettek a közművelődési tevékenységekbe és a rendezvényszervezés gyakorlati folyamataiba.
Varju András, a Göcseji Falumúzeum tagintézményvezetője a múzeumpedagógiai foglalkozások és táborok élményprogramjai mellett három fő irányban lát lehetőséget a fiatalok bevonására: a fenntarthatóság témakörében, az idősödő társadalommal való együttműködés elősegítésében, valamint a mesterséges intelligencia múzeumi alkalmazásának bevonásával. Véleménye szerint a fiatalok képesek stabil és átjárható hidat képezni a különböző generációk között.
Kardos Laura, a Festetics-kastély közgyűjteményi vezetője előadásában bemutatta, hogy intézményük milyen módon és eszközökkel szólítja meg a gyerekeket és a fiatalokat. Kiemelte a Történelmi Játszóházat, a kastélyban szervezett történelmi túrákat, a művészeti foglalkozásokat, valamint a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programot. Ismertette az osztálykirándulásokra összeállított programcsomagjukat is. Előadása zárásaként betekintést nyújtott az évek óta működő tehetséggondozó programjukba, a Kortárs művészeti műhelybe, ahol a résztvevő fiatalok festészettel, grafikával és fotográfiával foglalkoznak.
Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója, Erős Krisztina történész és Novák Fanni múzeumpedagógus a Göcseji Múzeum fiatalokat célzó programjait és lehetőségeit mutatták be. Kiemelték a digitális eszközök – különösen az okostelefonok – szerepét a fiatalok elérésében, például QR-kódos feladatok és játékok formájában. Emellett ismertették legújabb múzeumpedagógiai fejlesztésüket is, amely már nem vizuális kódokra, hanem hanganyagokra épül.
A szakmai nap zárásaként Béres Katalin történész-főmuzeológus a Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermébe invitálta a résztvevőket, ahol bemutatta az újonnan nyílt A bomlás virágai – Így éltünk a 80-as években című tárlatot.
