Hír

Egervári László egervári építkezései – kötetbemutató Zalaegerszegen

Dátum2025.11.21. Olvasási idő3 perc Dr. Vándor László új kötetét Zalaegerszegen is bemutatták: a Zalai Múzeumi Monográfiák első darabjaként Egervár középkori építkezéseinek történetét foglalja össze.
Kötetbemutató

2025. november 20-án a Göcseji Múzeumban mutatták be másodszor is Dr. Vándor László legújabb, több évtizedes kutatómunkáját összegző kötetét, Egervári László egervári építkezései – A gótikus kerámia (terrakotta) építészeti tagozatok Magyarországon a 15–16. század fordulóján címmel.

A kötet első bemutatójára októberben Egerváron került sor, a mostani esemény pedig Zalaegerszeg érdeklődő közönségét szólította meg. A rendezvény különleges alkalmat adott mindazoknak, akik szívesen mélyednek el Zala megye középkori múltjában és Egervár építészeti örökségében.

A vendégeket és a szerzőt Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a most bemutatott kötet nemcsak egy fontos tudományos munka, hanem a Zalai Múzeumi Monográfiák első kötete is. A sorozat célja, hogy a zalai kutatók eredményeit, a megye gazdag történeti örökségét és a legújabb kutatási eredményeket közérthető, ugyanakkor tudományos igényű formában mutassa be az érdeklődők számára.

A könyvet Dr. Bilkei Irén történész, nyugalmazott főlevéltáros, a MNL Zala Vármegyei Levéltár címzetes igazgatója mutatta be. Előadásában nemcsak a kötet felépítését és jelentőségét ismertette, hanem élvezetes stílusban, anekdótákkal fűszerezve ismertette meg a közönséggel Egervári Lászlót és korát: a 15. századi Magyarország világát és Mátyás király uralkodását.

A kötet részletesen bemutatja Egervári László életútját és építkezéseit, valamint azt a történeti környezetet, amelyben a 15. századi Zala megye fejlődése kibontakozott. A könyv fejezetei feltárják az egervári várkastély építéstörténetét, a ferences kolostor szerkezetét és díszítőelemeit, valamint a helyi építőműhely szerepét, amely a korszakban szinte egyedülálló módon alkalmazott terrakotta és idomtégla elemeket. A kötetből az is kiderül, hogyan kapcsolódtak össze az egervári építkezések Mátyás király udvari kultúrájával, és miként alakultak ki azok az építészeti megoldások, amelyek ma Zala megye középkori örökségének legértékesebb darabjai közé tartoznak.

A kötet egyik legnagyobb értéke, hogy nemcsak az egervári építkezéseket mutatja be, hanem azt a történeti környezetet is felidézi, amelyben Egervári László pályája kibontakozott.  Dr. Bilkei Irén rámutatott, hogy a főúr felemelkedése szorosan illeszkedik Mátyás király politikájához és a kor jelentős zalai főúri családjaihoz.

A könyv bemutatja a vár és a kolostor építőmestereinek munkáját, és részletesen kitér azokra a terrakotta és idomtégla díszítőelemekre, amelyek Egervár építészeti örökségének legkülönlegesebb darabjai. A kötet továbbá párhuzamokat is von a Nyugat-Dunántúl és az osztrák határvidék hasonló építészeti emlékeivel.

A könyv a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága gondozásában jelent meg, a Nemzeti Kulturális Alap, Egervár önkormányzata, az Atroplusz Kft., a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány és Zalaegerszeg Megyei Jogú Város támogatásával.

A kötet 3000 Ft-os áron megvásárolható a Göcseji Múzeum pénztárában, vagy online a múzeum webshopjában.

Kérdésed van?

Egervári László egervári építkezései – kötetbemutató Zalaegerszegen
Havasi Bálint főigazgató, régész-térinformatikus Göcseji Múzeum

Ez is érdekelhet

Hír Egervári László egervári építkezései – kötetbemutató
KötetbemutatóTörténelem

Egervári László egervári építkezései – kötetbemutató

2025.10.24.
2 perc
Nagy számú érdeklődő előtt mutatta be Egerváron Dr. Bilkei Irén történész Dr. Vándor László új kötetét, amely Egervári László életét és építkezéseit idézi meg.
Hír Egervár - Egy dunántúli erősség évszázadai
Állandó kiállításEgervárRégészetTörténelemVártörténet

Egervár - Egy dunántúli erősség évszázadai

2025. április 17.
2 perc
Megnyílt és látogatható az Egervári Várkastélyban az Egervár-Egy dunántúli erősség évszázadai című állandó kiállítás. A tárlat a Göcseji Múzeum régészei munkája