Gyűjtemény

Régészeti gyűjtemény

Dátum2025.02.04. A régészeti gyűjtemény területi és időbeli határa, kialakulása, a gyűjtemény nagysága.
Régészet

A régészeti gyűjtemény területi és időbeli határa

A Göcseji Múzeum Régészeti Gyűjteménye a paleolitikumtól az újkorig terjedő időszakból őriz leleteket. A múzeum régészeti gyűjtőterülete a mai Zala vármegye északi (Zalaegerszegi, Zalaszentgróti járások) és nyugati (Lenti járás) részére terjed ki.

A régészeti gyűjtemény kialakulása

Az 1950-ben alapított Göcseji Múzeum első régészeti leleteit Szentmihályi Imre gyűjtötte kutatóútjai során. A szervezett régészeti gyűjtőmunka 1962 óta zajlik az intézményben, amikor Zala megyében megindultak a rendszeres terepi kutatások, a régészeti lelőhelyek felderítése és a nagyszabású ásatások. Az 1970-es évek elejétől kezdve országos jelentőségű kutatások zajlottak a megyében.

Fontosabb régészeti kutatások

A régészeti munka eredményeként tíz év alatt a gyűjtemény korábbi, mindössze 81 darabos leletegyüttese meghússzorozódott. Az első nagy, éveken át tartó tervásatás a pókaszepetki avar temető területen zajlott, amely nagymértékben hozzájárult a gyűjtemény gyarapodásához.

Zalalövő – Salla municipium

1973-1989 között az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Régészeti Tanszékének irányításával került sor Zalalövőn a római kori Salla municipium kutatására. A feltárt épületek és leletek a Zalalövőn létrehozott Salla kiállítóhelyen tekinthetők meg.

A kutatási eredmények tudományos eredményeit évente az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae folyóiratban közölték, emellett számos nemzetközi régészeti folyóiratban, konferencián ismertették a kutatások eredményeit. A Zalalövő öröksége – Hereditas Sallensis sorozat hasábjain a civil közönségnek szánt írásokban ismerhetik meg a város római kori történetét az olvasók.

A bő másfél évtizedeken keresztül zajló közös kutatásnak köszönhetően a múzeum egyik legnagyobb, római kori leleteket őrző tematikus gyűjteménye született meg

Hahóti medence kutatásai

1987-1994 között a hahóti medence területén folytak településtörténeti kutatások. A Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai által feltárt leletanyag szintén a Göcseji Múzeum Régészeti Gyűjteményét gyarapította. A kutatási program eredményeinek tudományos feldolgozása a Régészeti Intézet folyóiratában, az Antaeus 22 (1995) és Antaeus 23 (1996) számaiban olvasható.

Kerka-völgyi mikrorégiós kutatási program

1995-1998 között zajlott a Kerka-völgyi mikrorégiós kutatási program, melynek keretén belül nagy területeket érintő régészeti terepbejárásra, néhány szondázó és két nagyobb területű feltárásra került sor. A kijelölt cél a történeti településhálózatok felderítése, vizsgálata volt. A kutatómunka ekkor elsősorban őskori és középkori leletekkel gazdagította a Régészeti Gyűjteményt. A kutatás eredményeit az Antaeus 28 (2006) kötetében publikálták a programban részt vevő régészek.

Szlovén-magyar vasút építése

1997-2007 között zajlott le az első olyan jelentős gyűjteménygyarapodással járó régészeti feltárás sorozat, mely nem egy tudományos kutatási program következtében jött létre, hanem egy beruházás teremtett rá lehetőséget. A szlovén – magyar vasút építése az 1980-ban felszámolt őrségi vasút Zala megyei szakaszának visszaépítését is jelentette. Az építkezést megelőző, a későbbi vasúti pálya helyén elvégzett feltárás során rézkori leletek, későbronzkori urnák, Zalalövő területén római kori épületek és egy római út, egy népvándorláskori avar falu tárgyai, továbbá középkori települések jelentős mennyiségű leletanyaga gazdagította a múzeumi gyűjteményt.

A Zalaegerszegi végvár kutatása

Kiemelkedő jelentőséggel bírt a zalaegerszegi végvárhoz kapcsolódó leletek gyűjtésében a 2001 és 2023 között eltelt időszak. Az évek során Zalaegerszeg belvárosának rehabilitációjához kapcsolódó építési beruházásokat feltárás előzte meg, vagy régészeti megfigyelés kísérte a kivitelezési munkákat.

Az első jelentős állomás a 2001-es esztendő volt, ekkor egy új társasház alapozásának ásása során került elő az egerszegi vár külső északkeleti bástyáját alkotó nagyszámú facölöp maradványa. A kiemelt cölöpökből pár darabot sikerült konzerválni, és megőrizni az utókor számára.
A vár kutatóinak újabb jelentős eredményre tíz évet kellett várniuk. 2011-ben a zalaegerszegi piac felújítását megelőző feltárás során előbukkant a földből a külső vár délnyugati bástyájának pár cölöpje, melyekből ismét volt lehetőség pár facölöpöt megmenteni a múzeum számára.

A következő állomást 2017 nyarán a későbbi Mindszentyneum helyének feltárása jelentette, ekkor került elő a bástyákat összekötő palánkfal nyomvonala, és egy egykor itt állt 17. századi ház. Az épület leégett, üszkös romja közül több termény maradványa pl. borsó, köles, lencse és kukorica, valamint több az 1670-es évszámot ábrázoló Habsburg címeres kályhacsempe, illetve két ágyúgolyó és egy ágyúcső darabja is a múzeumi gyűjteménybe került.

A lelőhely különlegességét, azonban a vár területén előkerült két középkori téglaégető kemence adja, melyeket, az országban egyedülálló módon, mint épített örökséget sikerült kiemelni eredeti helyükről és megmenteni őket. 2022-ben a Mindszetyneum pincéjében nyílt új kiállításban a konzervált facölöp társaságában mutatták be a látogatók számára a Göcseji Múzeum Régészeti Gyűjteményének két legnagyobb műtárgyát.

2023. őszén a belvárosi beruházások záró fejezeténél lehetőség nyílt a harmadik, északnyugati bástya helyének felkutatására. Szerencsésen ez a bástya is megkerült, és cölöpjeiből ezúttal is szállítottak be pár példányt az intézménybe, és a cölöpök mellett két újabb ágyúgolyóval is gazdagodott a múzeumi gyűjtemény.

Zalalövői vár kutatása

2011-2014 között Zalalövőn egy óvoda és egy mentőállomás építésének terve tette szükségessé a település török kori várának kutatását.
Az egykori erősség a római kori Salla területén feküdt, ezért a feltáráskor előkerültek 3-4. századi római épületek maradványai, edénytöredékek és pénzérmék. 16-17. századból szépen festett tányérok töredékei, a Habsburgok családi címerével díszített kályhacsempe és egy értékes I. Lipót által veretett ezüst tallért is elcsomagoltak a régészek.

A zalalövői vár kutatásával közel egy időben zajlott a 86. számú főút Zalalövőt elkerülő szakaszának építéséhez kapcsolódó régészeti kutatás, mely során ritka leletnek számító rézkori ún. idolt, azaz embert ábrázoló plasztikát, és rengeteg Árpád-kori és 14-15. századi cserepet leltek a feltáró régészek,

Zalaegerszeg járműipari tesztpálya kivitelezése

A következő jelentős, nagy területre kiterjedő feladat a Zalaegerszegtől északra fekvő, járműipari tesztpálya kivitelezési munkáihoz kapcsolódó régészeti feltárás jelentette, mely kisebb megszakításokkal 2017- től 2022-ig tartott. Az előkerült leleteket a neolitikum, a rézkor és a bronzkor időszakába lehetett besorolni. A korábbi ásatásokhoz képest a legtöbb embert vagy állatot ábrázoló idol a tesztpálya építkezés területéről került a múzeumba.

A 2018 augusztusában megkezdett, 2020 júliusáig tartó régészeti kutatás során vizsgáltuk a türjei prépostsági templom, valamint az egykori premontrei monostor területét. A nagyfelületű régészeti feltárást a templom rekonstrukciója és az egykori 18. századi majorság helyén épülő látogatóközpont tervezési munkálatai tették szükségessé.

A feltárás során a múzeumba került két tucat, ritka román kori kőfaragvány töredéke, egy aranyozott könyvveret garnitúra, illetve egy addig ismeretlen 18. századi kripta feltárásakor talált különleges viseleti elemek és ruhadarabok pl. egy a papi viselet részét képező birétum és stóla, egy dolmány maradványa és egy pár női cipő stb.

M9 és M76 autópálya egyes szakaszaihoz kapcsolódó kutatások

A múzeum utolsó jelentős gyűjtemény gyarapodása 2021-2022 között az M9 autópálya Zalaszentiván és Kisbucsa, valamint az M76 autópálya Misefa és Pacsa közötti szakaszán végzett régészeti ásatásoknak köszönhetően valósult meg. A nagy felületen végzett nyomvonalas kutatás Zalaegerszeg vonzáskörzetéhez tartozó terület múltjáról jelentős, új ismeretekkel és rengeteg leletanyaggal gazdagította a Göcseji Múzeum Régészeti Gyűjteményét.

Az M9 autópálya nyomvonalán Zalaegerszeg környékén nagy számban kerültek elő őskori leletek, jellemzően neolitikum, rézkor, bronzkor időszakába voltak sorolhatók, előfordult kevés avar kori tárgy, de kerültek elő szép számmal Árpád-kori és középkori leletek is. Külön is érdemes kiemelni egy sírból előkerült bronztűt és bronztőrt, egy avar kori indamintás kisszíjvéget, a középkori leletek közül egy szép ezüst pecsétgyűrűt és egy ólom zarándokjelvényt.

Az M76 autópálya nyomvonalán a Göcseji Múzeum gyűjtőterületét érintő szakaszról neolitikus, rézkori, vaskori, római kori, 9. századi, Árpád-kori és középkori leletek kerültek a múzeumba. Érdemes kiemelni egy újkőkori kétfejű kecskeplasztikát, egy ember alakú agyagplasztikát, egy késő bronzkori halomsírt, valamint 5 vaskori kelta sírt, melyek közül egy nő és egy férfi sírjából különleges leletek kerültek elő pl. unikális sírmellékletnek számító vaskard, pajzs, számos díszített bronzfibula, melyeknek korábban nem volt párja a múzeum gyűjteményében.

Közösségi régészet

A múzeumban a beruházásokhoz kötődő régészeti feladatok mellett napjainkban különös hangsúly fektetnek a régészet iránt érdeklődő civilek bevonására. A múzeumi önkéntesek részt vesznek az ásatásokon, terepbejárásokon és fémkereső műszerekkel is segítik a lelőhelyfelderítést célzó munkákat. Így ők is hozzájárulnak a Göcseji Múzeum Régészeti Gyűjteményének gyarapodásához.

A régészeti gyűjtemény nagysága

A Göcseji Múzeum Régészeti Gyűjteményében 2024. december 31-én 277 464 db régészeti lelet található.

Kérdésed van?

Régészeti gyűjtemény
Orha Zoltán Régész-muzeológus Göcseji Múzeum