„ Víg úrfiak, lenge lányok,
olcsó árukat kínálok!
Van tükrös szív, cifra kanál,
Gyömbér-kalács halomban áll!”
„Ide nézz, törökméz! Fele cukor, fele méz!” (vásári kikiáltó vers)
Ajándékozni sokféle módon lehet, és az ajándék is ezerféle formát ölthet. Ajándékot adni és kapni szívből jövő érzés, csak így érdemes.
A paraszti világban az érzelmek kifejezése, szóval való kimondása nem volt megszokott dolog. Képletes ajándék formájában azonban talán még több minden kifejezhető volt. A legények és a leányok saját készítésű ajándékokkal – főként használati tárgyakkal – lepték meg választottjukat.
Mézeskalácsot készíteni otthon is lehet, de a vásári mézesbábos portékája szimbólum. A színes, cukormázas (ejzolt) mézeskalács – főként, ha szív alakú és tükrös – az egyik legszebb formája a szerelmi ajándékoknak.
A szerelmi ajándékok sokfélék lehettek, egészen mást ajándékozott egy legény és mást egy leány.
Játsszunk együtt!
Nézz bele a tükörbe!
Kit látsz a tükörben?
Ha egy eladó sorban lévő leány tükrös mézeskalács szívet kapott az udvarlójától mire gondolhatott?
Kitől kapta a szívet? Kié ez a szív?…és kit látott benne? Ki lakik a szívben?
Ugye, hogy szavak nélkül is kifejezhetjük az érzelmeinket?
Szabó Tímea múzeumpedagógus
