Kisfaludi Strobl Zsigmond: Észak szobra kismintája, 1920. Bronz, 26 cm, ltsz. K.1976.3.152.
Az idei évben emlékezünk meg a vesztes I. világháborút lezáró, a magyarság számára tragikus következményekkel járó trianoni békeszerződés 100. évfordulójáról. A magyar kormány az elvesztett országrészek visszacsatolása iránti igényét a budapesti Szabadság téren felállított négy, ún. irredenta szobor felállításával is hangsúlyozni kívánta. Ezek egyike volt a Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) által készített Észak szobra. Felavatásuk 1921. január 16-án óriási, nyolcvanezres tömeg előtt zajlott ünnepi szabadtéri szentmise keretében.
A revíziós törekvések a két világháború közötti Horthy-rendszer hivatalos ideológiáját képezték, amit „hivatalos” művészek – írók, festők, szobrászok stb. – egész sora fogalmazott irodalmi vagy képzőművészeti alkotásokba. Számos településen – köztük Zalaegerszegen, de a Szabadság téri irredenta szobrok szomszédságában is – a történelmi Magyarország egységét hirdető országzászlót állítottak, emellett a propaganda számos más eszközét is felhasználták az országot ért sérelmek orvoslása iránti igények kihangsúlyozására.
Kisfaludi Strobl pályáján e szobor bizonyos szempontból mérföldkövet képezett, elkészítését követően már sorra kapta a köztéri emlékművekre szóló állami megrendeléseket, és a következő évtizedek itthon és külföldön (a harmincas években Londonban, később Moszkvában) is talán legismertebb magyar szobrásza lett.
