Aranylakászos gazdatanfolyam
Ez a kézzel rajzolt szabásminta-gyűjtemény egy zalaegerszegi aranykalászos gazdatanfolyam során készült, amelyen a bödei származású Kokas Eszter vett részt 1947 és 1948 között. Az összefűzött lapokon a szabásrajz mellett mértékvételi táblázatot és papírból kivágott szabásmintát találunk. A 14 alkalmas varrótanfolyam során a lányok a család minden tagja számára megtanultak ruhákat varrni. A férfiaknak ing és nadrág, a legfiatalabbak számára pedig gyermekruha, sőt pólyapárna, nadrág és mellényke készült. A lányok-asszonyok részére hagyományosabb szabású kötényt, inget, pongyolát varrtak; a japán szabású hálóing és a divatnadrág szabásmintája pedig már a legújabb városi trendeket követte.
A szabásminták mellett különböző tájegységek stilizált, kézzel rajzolt hímzésmintái is helyet kaptak a kis gyűjteményben. Érdekes, hogy rábaközi, buzsáki, matyó, úri hímzéses és mezőségi minták szerepeltek a tanfolyam tananyagában, a zalai hímzés nem.
Zalai szabó-varró tanfolyamok
Az 1930-as és 1940-es években gyakran adtak hírt arról az újságok Zalában, hogy nem csak a városokban, hanem a falvakban is szerveztek szabó-varró tanfolyamokat elsősorban a fiatal lányok részére. Ezeket a tanfolyamokat a háziipari és népművelési bizottságok, a MANSZ (Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége), a falusi katolikus leányegyletek vagy a helyi tanító házaspárok szervezték Novától kezdve Bödén és Zalaszentlőrincen keresztül Lickóvadamosig sok faluban. Szakképzett szaktanárok és munkamesternők tanították meg a varrógép használatát, valamint legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelű ruhák szabásának és varrásának a menetét. A tanfolyamok célja az volt, hogy a lányok saját maguk tudják elkészíteni családjuk számára a szükséges ruhákat, amely „a falusi háztartásban természetszerűen nagy megtakarításokat jelent”, sőt, „a dolgozni akaró nők számára munkaalkalmakat, kereseti lehetőségeket” teremtsenek.
Sokoldalú varrómunka
A tanfolyamok általában 2 vagy 3 hónapig tartottak és a résztvevők száma 20 és 40 fő között változott. Általában nem csak női és férfi alsóruhák, hanem mellények, kötények, hálóruhák varrását is megtanulták a lányok, emellett gyermekruhákat is készítettek. Nem hiányozhattak a magyaros díszruhák és a divatruhák sem a tanfolyamok repertoárjából. Egyes tanfolyamok kifejezetten a fehérneműk vagy az ágyneműk készítésére specializálódtak, a kézimunka-tanfolyamokon pedig az asztal- és zsúrterítők, valamint díszpárnák készítésével foglalkoztak.
A tanfolyamok végén rendszerint kiállítást is rendeztek az elkészült munkák bemutatására.
