Szokatlan tárgy került a Göcseji Múzeum birtokába 2021-ben, melyhez hasonló funkciójú tárgyat nem igazán őrzünk. A különös tárgy az egykor volt Zalaegerszegi Ruhagyár történetéhez kapcsolódik.
Köztudott, hogy az 1951-ben alakult gyár csúcsidőben 4000 dolgozót is foglalkoztatott a zalaegerszegi mellett a lenti és a sümegi egységeiben is. Az Európa élvonalába tartozó konfekcióüzem híres volt kiváló minőségű termékeiről, sokrétű nemzetközi kapcsolatairól, megértő és emberséges vezetőségéről és összetartó, kiváló kollektívájáról. A dolgozók többsége szeretett a ruhagyárban dolgozni, a tervezési, termelési, műszaki osztályok munkatársai összetartó közösségeket alkottak.
Ezt a stafétabotot a technológiai osztály dolgozói készítették. Az esztergált farúd alsó felén négy darab zöld színű szigetelőszalagból készült díszítés található. Felső részén pedig a nyugdíjba vonultak neve olvasható kézzel írva, egymás alatt. Nyolc név nyugdíjba vonulásuk dátumával 1982 és 2001 között. Ezen az osztályon ugyanis volt egy olyan kedves szokás, hogy az aktuálisan nyugdíjba menő kolléga átadta a stafétabotot a soron következőnek, aki magánál tartotta a botot a saját munkaideje lejártáig.
Ez a nagyon egyszerű darab, mely majdnem két évtizeden keresztül vándorolt kézről kézre, az összetartó kollektívát, a munkatársak szoros kötelékét mutatja meg. (kiegészítés: valószínűleg 2001 után is folytatódott volna a nevek sora a boton, de a zalaegerszegi Ruhagyár 2003-ban bezárta kapuit.)
