Szeptember második hétvégéjén ismét megtelt élettel Heilbad Heiligenstadt történelmi belvárosa: ekkor rendezik meg a város hagyományos ünnepét, a Fest der Möhrenkönige, vagyis a „Répakirályok ünnepét”. Az idei Stadtfestnek zalai vonatkozása is volt: az Eichsfeldmuseumban megnyílt a „Bagod – Eine ungarische Partnergemeinde damals und heute” („Bagod – Egy magyar testvértelepülés régen és ma”) című kiállítás.
Az Eichsfeld történelmi központja
Heilbad Heiligenstadt az Eichsfeld történelmi központja, több mint ezeréves város. Első okleveles említése 973-ból származik, városi jogait a 13. században nyerte el. Történelmi belvárosát ma is gótikus templomok, barokk épületek és favázas házak határozzák meg. A város történetéről bővebben Heilbad Heiligenstadt városi krónikájában lehet olvasni.
A város történetéhez számos ismert személyiség kapcsolódik. Itt született a késő gótika egyik legjelentősebb német szobrásza, Tilman Riemenschneider, a 19. század közepén pedig több éven át itt élt és dolgozott Theodor Storm író és költő. Heiligenstadt 1929-ben vált Kneipp-gyógyhellyé, 1950 óta pedig hivatalosan is viseli a Heilbad, vagyis gyógyfürdőváros címet.
A répakirályok legendája
A város legnagyobb ünnepének különös neve egy régi helyi legendát őriz.
A történet szerint egy ellenséges sereg közeledtekor Heiligenstadt valamennyi városkapuját bezárták – egyet kivéve, amelynek nem találták a reteszét. A kapu őre végül egy hatalmas sárgarépával pótolta a hiányzó zárat. A megoldás meglepően jól működött: a répa ellenállt az első támadásnak, az ellenség pedig visszavonult.
A városlakók azonban túlságosan is megbíztak a rögtönzött reteszben. Egy éhes kecske időközben megette a répát, a következő támadáskor pedig az ostromlók már akadály nélkül nyithatták ki a kaput.
A történet nyomán ragadt a heiligenstadtiakra a tréfás „Möhrenkönige”, azaz „répakirályok” elnevezés. A város pedig nem feledni próbálta a csúfolódó történetet, hanem saját hagyományává formálta. A legendáról Heilbad Heiligenstadt honlapján is olvashatunk.
Bagod régen és ma
Ehhez a többnapos városi ünnephez kapcsolódott idén a Bagodról szóló kiállítás megnyitása az Eichsfeldmuseumban. A barokk jezsuita kollégium épületében működő múzeum 1932 óta mutatja be az Eichsfeld történetét, kultúráját, vallásosságát és néprajzát.
A tárlat alapötlete egyszerű, mégis látványos: Bagod régi fényképei mellé ugyanazokról a helyszínekről készült mai felvételek kerültek. A képpárokon keresztül nemcsak az épített környezet változásai követhetők nyomon, hanem egy zalai település több évtizedes átalakulása is.
A kiállítás Sipos Ferenc, Bagod polgármestere kezdeményezésére és kurátori munkájával jött létre, grafikai megjelenését Tóth Norbert grafikus tervezte. A kiállítás létrejöttét a Göcseji Múzeum részéről Béres Katalin történész-főmuzeológus segítette.
Több mint harminc év együttműködés
Bagod és Heilbad Heiligenstadt testvértelepülési kapcsolata 1995-ben kezdődött, így a két település együttműködése immár több mint harmincéves. Az évtizedek során a hivatalos kapcsolatból személyes ismeretségek, kölcsönös látogatások és közös programok születtek. A kapcsolatról Bagod honlapján is találhatók korábbi beszámolók.
A mostani kiállítás ennek az együttműködésnek újabb állomása. Egy testvértelepülési kapcsolat értékét talán éppen az mutatja meg legjobban, amikor az évek során a hivatalos együttműködésből személyes ismeretségek, kölcsönös látogatások és közös kulturális programok születnek.
A Göcseji Múzeum számára különösen fontos, hogy ebben a munkában múzeumi tudással és szakmai közreműködéssel is részt vehetett. A helytörténet, a régi fényképek és a személyes emlékezet segítségével ugyanis nemcsak egy település múltját lehet bemutatni: kapcsolatot is lehet teremteni közösségek között.
A heilbad heiligenstadti napok pedig ismét megmutatták, hogy egy több mint harmincéves testvértelepülési kapcsolat akkor marad igazán élő, ha újra és újra megtöltjük közös történetekkel, találkozásokkal és együttműködésekkel.
