2024. decemberének egyik ködös, hideg délutánján ülök a kocsiban, lassan indulnék haza, amikor megcsörren a telefon.
– Szia, Eszter vagyok! A többieket nem tudom elérni. Képzeld, képzeld mit találtunk!
Próbálom kitalálni a félig sötét, fagyos autóban ki lehet Eszter. A kocsihoz hasonlóan le vagyok fagyva én is, így eltelik pár másodperc míg beugrik: persze, Eszter Örvényesről!
– Szia, Eszter! De jó, hogy hívsz, miről is van szó? (próbálok most elvonatkoztatni az előttem álló úttól hazáig és a sötét, erdei utak mellett ácsingózó szarvasoktól és őzektől)
– Örülni fogsz, olyan követ találtunk, … le fog esni az állad! Próbáltam a többieket is hívni, de senkit sem érek el.
Szuper – gondolom a sötét parkolóban és próbálok Eszterrel együtt örülni.
Első találkozásunk Eszterrel még 2019-ben történt, amikor bejelentés érkezett Keszthelyre a Balatoni Múzeumba, hogy Örvényeshegyen faragott építészeti töredékek, középkori kőfaragványok kerültek elő. Kiszálltunk a helyszínre, és én ott, akkor találkoztam először Eszterékkel. Örvényeshegyen a volt Pálos kolostor szűkebb környezetében élnek és a bejelentésben említett köveket ők bontották ki egy régi, omladozó pince falából.
Most is hasonló eset történt:
– Képzeld, találtunk egy újabb faragott követ és tudod mi van rajta, egy űrhajó, szerintem – mondta viccesen – egy pálos űrhajó! Aztán kisvártatva hozzátette: – Persze csak első ránézésre, mert lehet, hogy inkább egy sisak!
Mint a néhány perccel később küldött fotóról kiderült, a faragványon valóban egy középkori sisak finoman bevésett képe látható.
Ez, a ma már a Göcseji Múzeum régészeti gyűjteményében található középkori faragvány egy boltváll, melyről három borda indul. Ezek a bordák alkották egykor az épített boltozat vázát. A töredéken csak a bordák orrlemeze és az azokat közrefogó két homorlat látszik, ezért a bordák típusa nem állapítható meg pontosan. A falazatból kibontott kőfaragvány talán a káptalanterem, esetleg a kerengő boltvállindítása lehetett. A kőtöredék felületén ügyes kézzel bekarcolt graffiti, a sisak – bascinet- és sodronycsuklya ábrázolása nem lehet későbbi a 15. század elejénél. Első ránézésre persze akár egy, a csillagok felé tartó űrhajó is lehetne fénycsóvát húzva maga után, ez a feltételezés azonban rendesen összekuszálná az építéstörténetet.
