Tudta, hogy elődeink kézzel-lábbal tiltakoztak a térképezők munkája ellen?
Tudta, hogy Magyarországon az első térképeket még öl – láb – hüvelyk – vonás léptékben készítették?
A 150 éves török uralomtól és a kiűzésükért folytatott két évtizedes háborúktól kivérzett országot a Habsburg hatalom mielőbb megpróbálta a birodalom gazdaságába beintegrálni. Magyarország természeti adottságai miatt leginkább a mezőgazdasági termelés volt a gazdaságfejlesztés célpontja, különösen azután, hogy a porosz háborúkban elvesztett Szilézia helyett a cseh tartomány (a mai Csehország) lépett elő a szükséges iparfejlesztés területévé.
Magyarországról azonban nem nagyon lehetett tudni, hogy milyen is valójában: nem voltak megbízható térképek és leírások, az alkotmány biztosította nemesi adómentesség miatt pedig a keletkező jövedelmekről sem volt tiszta képe a hatalomnak.
Mi tagadás, ezért hathatósan tett is Magyarország népe, ahol csak tudták, akadályozták az országfelmérő munkát, a megyék és az országgyűlés is tiltakozott a folyamat ellen.
Majd egy évszázad kellett, míg megszületett végre az a térképegyüttes, amely elsőként adott részletes képet az országról, településeiről és vidékükről (1763-87 között hatvan katonai mérnök munkájával). Ez a kézzel rajzolt és festett térképsorozat 1.451 darabból áll, és a lapok szélein vázlatos földművelési ágakról és iparról szóló leírást is tartalmaz. A térképet az uralkodó ‘kalapos királyról’ „jozefiánus felmérésnek” nevezték el.
Kaján Imre nyugalmazott múzeumigazgató
