Kedvelem mindegyik Kisfaludi Strobl alkotást, mégis, ha csak egyet kellene kiválasztanom, az a Libás kút lenne.
Éveken keresztül restauráltam a mester alkotásait, hatalmas szakmai kihívás volt, a szívemhez nőttek. Ha egyet ki kellene emelni közülük, az a Libás kút lenne. Az volt az első munkám és a legtöbb türelmet igénylő. Hogyan került a restaurátor-műhelybe? A libák darabokra törtek, voltak hiányzó részletek is, amiket mind be kellett foltozni, vagyis gipszből kiegészítést végezni, a végén pedig a megfelelő színezést hozzáadni.
Miért volt mégis meghatározó számomra? Ennek a szobornak a restaurálása után éreztem először, hogy rutint szereztem és a többi szobornál már nagyobb önbizalommal kezdtem hozzá a „varázsláshoz”.
A zalaegerszegi Göcseji Múzeumban a hetvenes évek közepétől láthatja a közönség a Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész alkotásaiból létrehozott állandó tárlatot, mivel a hagyatékból ide került a mester műveinek túlnyomó része. Mi zalaegerszegiek amúgy is abban az irigyelt helyzetben vagyunk, hogy a művész alkotásai, mint köztéri szobrok az életünk részeivé váltak. A Göcseji Múzeum előtt lévő „Vénusz születése„ és az „Ad astra„ a jelentősebb műveihez tartoznak. A református templom előtt lévő „Kis makrancos” és a vizslaparki „Liliom” című szobrok előtt a városlakók meg-megállnak, a klasszikus szépség megidézőjének páratlan szobrait a szívükbe zárták, hozzá tartoznak a zalaegerszegi városképhez.
