Ezt a hegybírókorsót Molnár János vasvári gerencsér – vagyis fazekas – készítette Takáts György nagykutasi öregbíró rendelésére 1794-ben. Ebbe a korsóba gyűjtötte össze a hegybíró az elöljáróságnak járó bort (mustot) a terminusra, amely november 5-én, Szent Imre napján volt.
Ez a hegybírókorsó a céhkancsókhoz hasonlóan nagyméretű, zöld mázas borosedény, amelyet a hegyközség szőlősgazdáinak összejövetelein, ünnepségein használtak: a hordó csapja alá tartották, majd ebből fogyasztották a bort. A fülén található kengyel a hüvelykujj megtámasztására szolgált, összenyomott szája pedig megkönnyítette a bor kiöntését a kivételesen nagyméretű korsóból. A korsó hasán látható domborműves díszítés ekevasat és csoroszlyát ábrázol, ami a szőlőhegyen végzett munkákra utal.
A fotón az épségben megmaradt hegybírókorsó látható.
