Blog

Csilingelő ezüst csengő

Dátum2025. június 5. Olvasási idő3 perc Akár egy vers címe is lehetne... A múzeum iparművészeti gyűjteményében megbújik egy elegáns ezüst csengő, ami hajdan fontos döntések szem- és fültanúja volt.
75 év-75 műtárgyIparművészetTörténelem

Kedvelem a csengő formáját. Lehet az óriási méretű templomtorony harangja, üléstermekben lévő csendre intő kellék, a Jézuska érkezését jelző karácsonyi csengettyű vagy a hotel recepciós pultján pihenő míves csengő. Mindegyik kedves emlékeket hoz felszínre: az ember évek elteltével is óhatatlanul felidézi a tárgy pontos formáját és hangját.

Komoly értékőrzést végez a Göcseji Múzeum, aminek történeti tárgyi gyűjteményében már több mint hétezer tárgy található. A múzeum iparművészeti raktárában szerényen megbújik egy ezüstből készített asztali csengő, aminek a rovátkolt díszítésű fogantyúja karika alakú. Gömb formájú nyakkal illeszkedik a palásthoz, oldalán gravírozott folyóírás olvasható:

    „Zalamegye közönségének,
    Mgs Grf Szápáry Géza főispánsága alatt,
    tisztelete jeléül
    Blau Pál t. m. esküdt
    1869k évben”

A csengőt nagy valószínűséggel a Zala vármegyei közgyűléseken használták. Akkoriban a Kvártélyház épületében döntöttek a nagy kérdésekről, és nemcsak ülésteremként és irodaépületként szolgált a ház, hanem itt volt a szálláshelye a fő- és alispánnak, valamit családjaiknak is. Az épület előtt pedig számos közéleti esemény zajlott.

Az akkori főispán, Gróf Szapáry Géza nemesi család sarja, honvéd tábornok volt az 1848-49-es szabadságharc idején. A fegyverletétel után fogságba került, de sikerült kiszabadulnia és külföldre menekülnie. Hazatérése után 1861-ben országgyűlési képviselő lett, majd 1867-ben Zala vármegye főispánjává választották, innen Fiumébe szólította a sors, ahol kormányzóvá nevezték ki. Az ezüst csengettyűt tehát zalai tartózkodása elején kapta ajándékba Blau Pál, a nagykanizsai Blau M. Fiai cognac-gyár tulajdonosától.

Nagykanizsán e név ismerősebben cseng, Kunics Zsuzsanna, a Thúry György Múzeum történésze számos tanulmányában megemlíti a Blau család tevékenységét és a városban betöltött meghatározó szerepét. A neves konyakgyár elődjét 1835-ben Blau Mózes alapította, majd a pálinkafőzde rum- és likőrgyártással bővült. Magyarországon elsőként Blau Pál vállalkozása állított elő francia módszerű lepárlással konyakot. Termékeiket palackokban és hordókban kínálták eladásra. A választék széles volt: konyak, rum, likőr, szilvórium, barack-, törköly-, „seprü és busfenyő- (boróka) pálinka” mellett sósborszeszt is gyártottak.

A csengőnek tekintélyt parancsoló, öblös, mégis tiszta hangja van. Ha a múzeumi folyosón megkongatjuk a 13,5 cm nagyságú, legszélesebb részén 9 cm átmérőjű harangocskát, mindenki felkapja a fejét. Hangja egy pillanatra megidézi a múltat.

 

Kérdésed van?

Csilingelő ezüst csengő
Szényi Krisztina kommunikációs munkatárs Göcseji Múzeum

Ez is érdekelhet

Hír 125 éves az Arany Bárány Szálloda
Várostörténet

125 éves az Arany Bárány Szálloda

2019. 09. 30.
Zalaegerszeg egyik legpatinásabb és legközpontibb épülete, az Arany Bárány Szálló idén ünnepli 125 éves jubileumát. Jóllehet már a 18. században is állt a helyén egy püspöki fogadó (1750-60 között épült), […]