Blog

Csengő

Dátum2025.11.06. Olvasási idő2 perc A harang alakú csengő számos helyen felbukkan az életünkben: karácsonykor a fenyő mellett, a kertkapunál, a recepciós pultnál, olykor a vezérürü nyakában.
75 év-75 műtárgyNépművészetNéprajz

A csengőket, amelyeknek a templomi harangokéval azonos a formája, a lovak, ökrök, sőt a juhnyájak vezérürüje nyakába is akasztották.

A pásztor a nyáj 4–5 csengőjét úgy állította össze, hogy a különböző magasságú hangok megfelelő összhangzatot adjanak. A pásztor vagy a béres maga is meghatározhatta a megrendelésre készülő csengő minőségét: ezüstforintot adott a csengőöntőnek, hogy azt is olvassza bele a csengő sárgaréz anyagába, mert az ezüsttől nemesebb annak a csengése.

A pásztor a vezérürüt kézhez szoktatta és betanította arra, hogy hívására, füttyére kövesse gazdáját. A juhok természetes adottsága, hogy követik az elöl járókat, megismerik a csengője vagy kolompja hangját, szagát vagy bégetését: a vezérürüvel tehát nem terelték, hanem vezették a nyájat.

Az itt látható csengőt Szabó József neszelei juhász ajándékozta a Göcseji Múzeumnak 1972-ben.

Kérdésed van?

Csengő
Kiss Nóra Néprajzos-muzeológus Göcseji Múzeum

Ez is érdekelhet

Blog Üvegképek a Göcseji Múzeum néprajzi gyűjteményében
Hon- és népismeretMúzeum iskola szertárNéprajz

Üvegképek a Göcseji Múzeum néprajzi gyűjteményében

2024.12.02.
5 perc
Fontos részet képezi néprajzi gyűjteményünknek a hagyományos parasztszobákban található kegytárgyak különleges típusai, az üvegképek.
Blog Bárányjelölő
Kedves műtárgyamNéprajz

Bárányjelölő

2020. 12. 04.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mesekiállítás… Ez a történet a múlt évszázadban, sőt még régebben, a múlt évezredben kezdődött. Egészen kisgyermekként kapcsolatba kerültem a népi kultúrával a […]