A ma is ismert billentyűzet elődjét, az írógépet vasúti jegyek számozására találták ki, először csak vonatjegyet akartak vele nyomtatni, betűk még nem is voltak rajta. Cristopher Latham Sholes volt a feltaláló, akinek társ is kellett a fejlesztés finanszírozásához (1867). Találmányát 12 ezer dollárért (kb. 1,8 kg arany akkori áráért) eladta a Remington fegyver- és varrógépgyárnak, akik hatalmas sikerre vitték az eszközt. Társa, a fejlesztésbe csak befektető James Densmore megtartotta részvényeit, ő az írógép tömegessé válásából alig pár év alatt 1,5 millió dollárt keresett (ez pedig már több, mint 225 kg arany akkori ára volt!).
A Sholes-féle írógép angol billentyűzetének első öt betűje a QWERTY, ezt használják a latin betűs íráshoz azóta is világszerte. A magyar billentyűzeteken az Y és Z helyet cseréltek, és helyet kaptak rajta a speciálisan magyar ékezetes betűk is.
Az írógép világkarrierje a számítógépek megjelenéséig tartott. A 20. század utolsó két évtizedében szinte pillanatok alatt átvette a helyét a sokkal könnyebben kezelhető számítógép-billentyűzet és nyomtató.
A mechanikus írógép használata meglehetősen nagy zajjal járt, a nagyobb irodákban dolgozók súlyos halláskárosodást is szenvedtek.
Egy korai írógép a washingtoni ((USA) Smithsonian Intézet múzeumi gyűjteményéből. A kép nagyítható!
Az első Sholes and Glidden írógép.
Kaján Imre nyugalmazott múzeumigazgató
