Blog

A sokoldalú suszterszék

Dátum2025. július 10. Olvasási idő2 perc A suszterszék legismertebb neve a háromlábú szék, amit leginkább a cipész illetve a csizmadia használt. A fából készült bútordarabnak azonban ezer arca van.
75 év-75 műtárgyNéprajz

Kezdő munkatársként, amikor a falumúzeum állandó kiállításával kezdtem el ismerkedni, ez a folyamat nagy felfedezéseket hozott számomra. Egyik nap egy kedves kollégám hívta fel a figyelmem egy különös, alig észrevehető darabra, amely a Nemeshetésről származó pincében kapott helyet. Három lábú, kicsi, egyszerű suszterszék, ülőkéje taplógombából készült – első pillantásra törékenynek tűnt.

A suszterszék vagy gyalogszék a magyar paraszti bútorkultúra egyik ősi és sokarcú eleme. A három lábú székek – kerek, félkörös vagy négyszögletes változatban – már a 13. századtól megjelennek a képi ábrázolásokon, különösen szegényes belső terek részeként. A 15. században már szélesebb formai változatosságban készültek, de az asztalosbútorok terjedésével a 18–19. században fokozatosan visszaszorultak.

Ez a típusú szék – amelyet nem hivatásos mester, hanem barkácsoló kezek készítettek – sokféle szerepet töltött be a paraszti életben. A templomba járó szék, az ágyrajáró, a szoptatószék vagy éppen a hegyi présházakban használt kisszék mind hasonló felépítésűek voltak, csupán méreteik vagy funkciójuk tért el. Ez a tapló ülőkéjű példány első tárgyak között kerülhetett a gyűjteménybe, valamint egyszerűsége, kézműves jellege alapján akár helyben is készülhetett.

Kérdésed van?

A sokoldalú suszterszék
Szikszai Rózsa-Katalin Közönségkapcsolati munkatárs Göcseji Skanzen

Ez is érdekelhet

Blog Üvegképek a Göcseji Múzeum néprajzi gyűjteményében
Hon- és népismeretMúzeum iskola szertárNéprajz

Üvegképek a Göcseji Múzeum néprajzi gyűjteményében

2024.12.02.
5 perc
Fontos részet képezi néprajzi gyűjteményünknek a hagyományos parasztszobákban található kegytárgyak különleges típusai, az üvegképek.
Blog Somogyi női ködmön
75 év-75 műtárgyGöcseji MúzeumNéprajz

Somogyi női ködmön

2025. március 13.
3 perc
A Dél-Dunántúlon 1850–1880 között élte a virágkorát a hímzéssel gazdagon cifrázott női ködmön viselése. Az első ránézésre is csinos darab a Göcseji Múzeum gyűjteményének műtárgya.