1967. szeptember 16-án értesített Hontváry Gyula, a zalaszentmihályi kultúrotthon igazgatója, hogy Pötrétén tőzegkitermelés során bronz „lószerszámokat” találtak. Kiszállásom és a leletmentés során derült ki, hogy egy későbronzkori, az urnamezős kultúra korai szakaszára (HaA) keltezhető kultikus célból a mocsárba rejtett kincsről van szó, amelyből egy 250 borostyángyöngyből álló nyakláncot és 247 bronztárgyat sikerült megmenteni.
A lelet legérdekesebb darabja egy egyedülálló melldísz (ltsz.: 69.11.15.). Egy 3-4 mm széles lemezszalagot kígyóvonalba hajlítottak úgy, hogy fent három, lent négy hurok alakult ki. Felül a két vége spirálba tekerve végződik. A két spirál között egy 10-11 mm széles, beütögetett halszálka motívummal díszített lemez fogja össze az ékszert, amelynek végeit hátul visszahajlították. Az alsó négy hurokba láncokat fűztek, amelyek szemei 4-5 mm széles lemezszalagokból készültek. A hurkokhoz csatlakozó hosszabb-rövidebb láncdarabokon kívül még hét ugyanilyen szemekből álló lánctöredék is volt a kincsben, a leghosszabb 82 szemből áll. Ezeket a kitermelést végző gép szakíthatta le. A láncok végére levél- vagy lándzsa alakú csüngődíszek kerültek, amelyek szélét beponcolt pontsor díszíti. A négy csüngődíszből három maradt meg, hosszúságuk 76, 80, 81 mm. A csüngődíszek fülében megmaradt láncok igazolják, hogy ezek a melldíszhez tartoztak. A megmaradt darabok alapján a négy lánc eredeti hosszúsága nem határozható meg pontosan, de legalább száz szemből álltak. Ez azt jelenti, hogy a teljes dísz hosszabb lehetett, mint 50 cm. Ilyen díszt csak egy hosszú ruha mellrészére varrhattak fel.
Hasonló ékszer az elmúlt fél évszázad során sem került elő. Előzményei feltehetően a kígyótestű, spirálfejben végződő tűk lehettek, amelyek valamivel korábban a Bakonyvidéken alakultak ki, és innen terjedtek el Ny-ÉNy felé.
dr. Müller Róbert régész, a Balatoni Múzeum nyugalmazott igazgatója
Irodalom
- Müller Róbert: A pötrétei későbronzkori kincslelet. VMMK 11 (1972) 59-74.
- Ilon Gábor: Asszonyok – férfiak – kapcsolatok, régészeti tanulmányok a késő bronzkori (Kr.e. 1650/1600 – Kr.e. 800/750) Nyugat-Dunántúl történetéhez. Bp 2024, 203.
