Az 1960-as évek elején Nyugat-Európában beköszöntő beat korszak megváltoztatta a fiatal generációk zenei ízlését, gondolkodásmódját, hajviseletét és öltözködési stílusát is. A lázadó ifjúság egyik ikonikus ruhadarabja a miniszoknya lett, amelyet 1964-ben dobott piacra Mary Quant angol divattervező.
Az új divat – minden tiltás ellenére – viharos gyorsasággal hódította meg a világot. A görög katonai junta például rendeletben tiltotta meg viselését, egy év múlva azonban lazítaniuk kellett a szigorú előíráson, mivel érezhetően csökkent a Görögországot felkereső turisták száma…
Terjedését a vasfüggöny sem tudta megakadályozni, a keleti blokk országait, így Magyarország ifjúságát is meghódította. Gyors divattá válását az új szórakozási forma, a televíziózás segítette elő. Az 1967-es Táncdalfesztivál fiatal énekesnői, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, Fenyvesi Gabi mindannyian miniszoknyában léptek a színpadra, nyomukban az idősebb generációk tiltását, kritikáját figyelmen kívül hagyva lányok tömegei kezdték viselni a combokat is megmutató, az idősebbek szemében erkölcstelennek tartott ruhadarabot. Nevét megpróbálták magyarosítani, de az „aligszoknya” nem ment át a köztudatba. A mini általában egy-két éves fáziskéséssel jutott el a falvakba, ott az 1970-es évek elején vált elfogadott viseletté, anyaga az ekkor fénykorát élő, jellegzetes domborúra nyomott mintás, műszálas jersey (dzsörzé) lett.
Képünkön a zalaegerszegi Döme Jutka látható miniszoknyában; nemcsak viselete, hanem frizurája és a műanyag zsinórral bevont fémvázas virágtartó paraván is a késő hatvanas éveket idézi.
Függelék:
A gyűjteményünkben őrzött miniszoknya leírása
Egy kis érdekesség a miniszoknya történetéről
