A Göcseji Múzeum történeti fotótárában őrzi Serényi Árpád egyik felvételét, amit eddig így határoztunk meg: feltehetően az egyik zalaegerszegi téglagyárat ábrázolja. Próbáltuk eldönteni, melyikről is lehet szó, de a felvétel, sőt a térképek vizsgálata alapján ezt nem tudtuk biztosan eldönteni. Azonban egy – a város 20. századi fejlődését vizsgáló – kutatás során a megyei levéltárban talált iratok bizonyossá tették, melyik gyárat láthatjuk.
Brüll úr, az olai téglagyár tulajdonosa 1937-ben munkásai számára munkásházat építtetett, és ennek tervét, mint minden építkezését, be kellett nyújtani a városi tanácshoz, ahol az építőbizottság elbírálta, majd a polgármester engedélyezte az építést.
A város négy téglagyára
Egy kis visszatekintés: A Magyar Paizs 1905. november 31-én adta hírül, hogy Brüll Mór megvette az ún. „Braunstein-féle téglaszín” telepet, ahol egy 154 kamrás téglaégető körkemencét építtet. 1906. július 12-én szintén a sajtó bemutatta a zalaegerszegi téglagyárakat, amiből négy volt akkor. „Egyik a városé az Alsóerdőn. Itt Mittly Sándor kitűnő téglásmester készíti a téglákat, s hornyolt zsindelyeket, a gyár fel van szerelve modern gépekkel. 2. Bilisits J. [másutt Billisics] utóda, Kovács Ferenc téglagyára az andráshidai országút mentén. Gerencsér J. derék szakember vezeti. 3. Kissé odább a Braunstein féle téglagyár, melyet most megvett Brüll Mór kereskedő. 4. Grünbaum Ferencé a baki út mentén” 1912-ben annyi változás történt, hogy a városi téglagyárat az Alsó Erdő mellett Bichler Dénes vette bérbe. Az említett fotón jól látható a gyártelep rendezett képe és hatalmas kéménye.
Brüll Mór, a kitűnő kereskedő
Brüll Mór 1925. április 12-én a Zalamegyei Ujságban megjelent hirdetése szerint a gyártelepe az Andráshidai út 8. szám alatt volt, míg lakása a Rákóczi u. 42-ben. Így kínálta szolgáltatásait: „Szállítok fuvar- és vagontételben téglát és hornyolt cserepet 3 havi kamatmentes hitelre legolcsóbb napi áron. Nagy súlyt helyezek árum elsőrendű égetésére. Cserepem teljesen fagyálló és könnyű súlyánál fogva csekély tetőmegterhelést jelent.”
Brüll Mór, az adakozó
1933. július 21-én a helybeli Eitner Sándor, Elek Nándor dr. és Brüll Mór-féle téglagyárak nemes ajándékát köszönték meg a Zalamegyei Ujságban, miszerint „a hősi hadifogoly temető javítási munkálataihoz 200-200 db ingyen téglát ajánlottak fel.”
A bizonyosságot az a fejléces papír jelentette, amire a kérvényt írta, rajta a téglagyárat ábrázoló felvétel látható kék nyomással. Maga a gyáros bízta meg a fényképészt, örökítse meg a gyárat. Ebből az üzemből kerültek ki a domború BM jelű téglák, amiket a zalaegerszegi Berki gyűjtemény és a Göcseji Múzeum is őriz. A lelkes gyűjtő, Berki Szilárd és fia, Berki Márton tanulmányában olvasható, hogy a gyárat 1945 után földig rombolták.

Irodalom, forrás
- Berki Márton – Berki Szilárd: Egy „csinált város” téglái – Téglagyártás Zalaegerszegen. In: Zalai Múzeum 23, Zalaegerszeg, 2017.235-270.
- Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára V.1607.c. 141. Brüll Mór és Sarkadi Béla az olai téglagyár területén munkáslakóház és iroda építéséhez engedélyt kérnek.