Blog

A levéltári kutatás örömei - egy zalaegerszegi téglagyár emlékezete

Dátum2025. január 4. Olvasási idő2 perc Egy kutatómunka mindig tartogat meglepetéseket. Ez történt, amikor egy nagyobb tanulmány írásakor olyan dokumentumokat találtam, amelyek választ adtak egy korabeli zalaegerszegi fotó születésére.
KutatásRégmúltTörténelemVárostörténet

A Göcseji Múzeum történeti fotótárában őrzi Serényi Árpád egyik felvételét, amit eddig így határoztunk meg: feltehetően az egyik zalaegerszegi téglagyárat ábrázolja. Próbáltuk eldönteni, melyikről is lehet szó, de a felvétel, sőt a térképek vizsgálata alapján ezt nem tudtuk biztosan eldönteni. Azonban egy – a város 20. századi fejlődését vizsgáló – kutatás során a megyei levéltárban talált iratok bizonyossá tették, melyik gyárat láthatjuk.

Brüll úr, az olai téglagyár tulajdonosa 1937-ben munkásai számára munkásházat építtetett, és ennek tervét, mint minden építkezését, be kellett nyújtani a városi tanácshoz, ahol az építőbizottság elbírálta, majd a polgármester engedélyezte az építést.

A város négy téglagyára

Egy kis visszatekintés: A Magyar Paizs 1905. november 31-én adta hírül, hogy Brüll Mór megvette az ún. „Braunstein-féle téglaszín” telepet, ahol egy 154 kamrás téglaégető körkemencét építtet. 1906. július 12-én szintén a sajtó bemutatta a zalaegerszegi téglagyárakat, amiből négy volt akkor. „Egyik a városé az Alsóerdőn. Itt Mittly Sándor kitűnő téglásmester készíti a téglákat, s hornyolt zsindelyeket, a gyár fel van szerelve modern gépekkel. 2. Bilisits J. [másutt Billisics] utóda, Kovács Ferenc téglagyára az andráshidai országút mentén. Gerencsér J. derék szakember vezeti. 3. Kissé odább a Braunstein féle téglagyár, melyet most megvett Brüll Mór kereskedő. 4. Grünbaum Ferencé a baki út mentén” 1912-ben annyi változás történt, hogy a városi téglagyárat az Alsó Erdő mellett Bichler Dénes vette bérbe. Az említett fotón jól látható a gyártelep rendezett képe és hatalmas kéménye.

Brüll Mór, a kitűnő kereskedő

Brüll Mór 1925. április 12-én a Zalamegyei Ujságban megjelent hirdetése szerint a gyártelepe az Andráshidai út 8. szám alatt volt, míg lakása a Rákóczi u. 42-ben. Így kínálta szolgáltatásait: „Szállítok fuvar- és vagontételben téglát és hornyolt cserepet 3 havi kamatmentes hitelre legolcsóbb napi áron. Nagy súlyt helyezek árum elsőrendű égetésére. Cserepem teljesen fagyálló és könnyű súlyánál fogva csekély tetőmegterhelést jelent.”

Brüll Mór, az adakozó

1933. július 21-én a helybeli Eitner Sándor, Elek Nándor dr. és Brüll Mór-féle téglagyárak nemes ajándékát köszönték meg a Zalamegyei Ujságban, miszerint „a hősi hadifogoly temető javítási munkálataihoz 200-200 db ingyen téglát ajánlottak fel.”

A bizonyosságot az a fejléces papír jelentette, amire a kérvényt írta, rajta a téglagyárat ábrázoló felvétel látható kék nyomással. Maga a gyáros bízta meg a fényképészt, örökítse meg a gyárat. Ebből az üzemből kerültek ki a domború BM jelű téglák, amiket a zalaegerszegi Berki gyűjtemény és a Göcseji Múzeum is őriz. A lelkes gyűjtő, Berki Szilárd és fia, Berki Márton tanulmányában olvasható, hogy a gyárat 1945 után földig rombolták.

 

A zalaegerszegi Brüll téglagyár
Brüll Mór és Sarkadi Béla engedélykérése.

Irodalom, forrás

 

Kérdésed van?

A levéltári kutatás örömei - egy zalaegerszegi téglagyár emlékezete
Kapillerné Megyeri Anna Nyugalmazott történész-főmuzeológus Göcseji Múzeum

Ez is érdekelhet

Blog Futurisztikus képeslap Zalaegerszegről
JövőKépeslapMúzeumokajövőért

Futurisztikus képeslap Zalaegerszegről

2025. január 20.
3 perc
Ha már olyan sokat foglalkozunk a mesterséges intelligenciával: egy különleges, jövőt vizionáló képeslap került elő a Göcseji Múzeum fotótárából.
Hír Megmentjük a téglaégető kemencéket
RégészetRestaurálásVárostörténet

Megmentjük a téglaégető kemencéket

2020. 02. 28.
A sajtó munkatársaival legutóbb 2017 novemberében találkoztunk a leendő Mindszentyneum területén, ami a Göcseji Múzeum régészei számára csodás lelőhelynek bizonyult. A csaknem 900 négyzetméteres ásatási területen várostörténeti szempontból nagy jelentőségű […]